A blog ötlete egy erdélyi leánytól származott, aki Németországban ínyenckedik, amikor meglátogattam gyerekkori, jelenleg Bajorországban élő félig szász, félig magyar barátnőmet, aki amerikai gyömbér-pityóka krémlevessel várt. Ínymesternő blogot írunk hát, s mivel már nincs újat hozó blog a net alatt, úgy döntöttünk, az egyetlen rendszer az lesz, hogy magyarul írjuk, aztán, ha belefér az időnkbe, lefordítjuk néha más nyelvekre is. Ha koppintunk, odabiggyesztjük, kitől. Minden JÓT!

2010. október 27., szerda

Quiche, avagy sajtos lepény


Ezt a nagyon finom vacsora, ebéd, uzsonna, vendégvárót Keszeg Anna barátnőmtől tanultam, de az eredeti recept Jamie Oliver könyvéből származik. Azóta nagyon sokszor, szülinapra, babazsúrra, látogatóba vittem. Osztatlan sikert arat. Aránylag kevés hozzávaló szükséges, viszonylag hamar készen van és két perc alatt elfogy.

Tehát:

Tészta:
fél kg liszt
20 dkg zsír (igen, zsírral a legfinomabb, ha nincs otthon, vaj vagy margarin is megteszi)
5 dkg reszelt sajt (száraz, zsíros)
2 tojás
1 kicsi csésze tej ( 100 ml)
só, rozmaring, csombor (fűszerek közül ki mit kedvel, lehetőlef frissen)

Összegyúrod, fél órára a hütőbe teszed. Addig elkészíted a tölteléket.
Töltelék:
olivaolaj
3 kis hagyma felvágva
1 cikk fokhagyma
35 dkg spenót, vagy cékla, vagy gomba (nyersen, vagy fagyasztva)
oregan
só, bors
50 dkg tejföl
15 dkg reszelt sjat
3 tojás
20 dkg sonka
egy marék tökmag, npraforgómag

Megpirítod az olajon a hagymát, hozzá a spenótot, fokhagymát, fűszereket. Felvered a tojást, hozzá a tejfölet, sajtot, felkockázott sonkát.

A tésztát kinyújtod, majd 10 percig sütöd. Kiveszed, rá a spenótot, majd a tojásos masszát. Leszórod a magvakkal. Vissza a lerbe, lassú tűzre. Ne kérjetek tőlem fokokat, mert nekem fapados lerem van és nem tudom. Mikor megpirul a teteje, készen van.

Mellé jó társaság és száraz fehér bor talál.

(kép: christineschweier.ifunnyblog.com)

2010. október 22., péntek

Gyömbéres, sajtos krumplileves

Jeany megígérte, hogy erről ő ír. Mivel nem tette és nálam a tavasz óta, amióta először kóstoltam nála ezt a levest, már első számú kedvenc hamarlevessé avanzsált, gondoltam, írok róla én.

Nos, Jeany talán valami amerikai lapból szedte ki a receptet, vagy recepteskönyvből. Úgy szólt, hogy egy félhüvelykujjnyi friss gyömbérgyökeret megfőzünk pár szem megpucolt, kockára vágott krumplival, bele kis só, a végén pedig egy evőkanál philadelphia sajtkrém. Jeany ezt feljavította sárgarépával. A végén kivett egy kicsit a darabokra vágott, megfőtt zöldségekből, a többit összeturmixolta, vissza a zöldséget, bele a sajtot, és kész is volt a nagyon finom leves. A gyömbérgyökeret, miután megfött, kivesszük és eldobjuk.

Nos, én még adtam hozzá egy szikumányi olívaolajat. És legutóbb, mivel a sajtkrémet, amit erre a célra vettem, közben bezabáltuk, tejet öntöttem hozzá és egy jó vágásnyi moeciu napolact sajtot. De szerintem bármilyen félkemény sajttal tökéletesen megy. Tálaláskor a kenyér mellé ugyanebből a sajtból vágtunk kis darabkát, ízlett nagyon.

Jó étvágyat, ehhez a nagyon egészséges, tápláló fast food leveshez :))

2010. október 10., vasárnap

halpástétom

biztos nem olyan, amilyeneket a kifinomult éttermekben árulnak, de azért finom. és gyors. mihelyt megírom, megyek is, gyorsan összemixelem, mert most már nagyon éhes vagyok. egy tonhal konzerv, kb 5 deka vaj, egy jó nagy fej vöröshagyma, két főtt tojás, egy fél paprika vagy gogos, fél fej fokhagyma, egy kis lágy sajt, ha van, joghurt, nekünk ma nem lesz, egy evőkanál mustár. az egészet összeturmixoljuk, míg krémes lesz. aztán füszerként jöhet kis pirospaprika, feketebors, só és valamilyen zöldfüszer. Én ma bazsalikommal próbálom ki. Piritóssal vagy nagyon friss, fehér kenyérrel ajánlom, mellé friss paradicsommal. Nyámi. A nyálam már csorog, még vizes lesz a laptop. Futok is. Pákó.

2010. július 26., hétfő

Clafoutis, avagy a legegyszerűbb gyümölcslepény


Az eredeti recept Niki konyhájából származik, Pécsről. Nem ismerem személyesen, de nagyon tetszenek ételfotói és lankadatlan buzgalma, amivel főz, fotóz, dolgozik, kutyát sétáltat, stb. Ilyenkor hosszan merengek azon, hogy az idő egyesekkel mennyire kegyes és milyen nagyon sokmindenre telik belőle.

A próbalepény olyan gyorsan sikerült olyan finomra, hogy még két ráadást eszközöltem belőle, aznapra, a vendégeknek és másnapra, vendégségbe. Aki kóstolta, sütötte tovább. Valószínű azért, mert a világ leggyorsabban elfogyó süteményével álltak szemben.

Szóval begyújtassz a lerbe, kivajazol, lisztezel egy kerek pite formát, de a tortaforma is megteszi (lehet sütőpapírral is próbálkozni, de tapasztalatom szerint túlfolyik mindig rajta és akkor vakarhatod a teflont).

Megmosol két barackot, vagy két marék málnát, vagy két marék ribizlit vagy epret vagy amilyen gyümölcsöd a házban akad (mi a meggyel és az őszibarackkal szerettük a legjobban).

10 deka vajat megolvasztasz, 2,5 deci (kismamáknak: egy cumisüveg) tejet simára kavarsz 3 púpozott kanál liszttel és három kanál cukorral. A vajhoz töltöd és kavargatod. Felversz 3 tojás (mint a rántottát) és ezt is hozzátöltöd, addig melengeted a tüzön, amíg sűrüsödni kezd. Leveszed, beletöltöd a formába (ne ijedj meg, az enyém is pont ilyen hígan lötyög, és nem, nem marad ilyen), rászóród a gyümölcsöt ( ha nagyon leves a gyümölcs, megforgathatod lisztben, akkor nem a tepsi alján köt ki).

Beteszed a lerbe és 45-50 percig sütöd.

Akkor a család öt perc alatt megeszi és kezdheted előlről.

(kép: never-a-dull.blogspot.com)

2010. július 23., péntek

paradicsomleves azoknak, akik nem szeretik a paradicsomlevest

gyermekkoromban imádtam a paradicsomlevest, és a meggylevest is. elég furcsa, hogy pont ezeket a leveseket imádtam, amiket még a felnőttek se mind szeretnek, nemhogy a gyermekek. lehet, mert mindkettő piros? na, mittudomén. de szerintem azért nem szeretik egyesek a paradicsomlevest, mert savanykás.

ez a paradicsomleves úgy született, hogy nem volt zellergyökér. de attól még megvágtam egy fej hagymát, megdinszteltem, beledinszteltem egy apróra vágott árdét (paprikát) is, két, ugyancsak apróra vágott murokkal (Vera miatt is írom magyarul zárójelben :), tehát sárgarépával), egy maréknyi rizzsel és felöntöttem annyi vizzel, hogy lepje el, hagytam rotyogni, aztán felöntöttem egy liternyi paradicsomlével. amikor minden megfőtt, tettem bele egy fakanál lisztből rántást, hagytam ismét kicsit rotyogni, és ekkor jött a két szurprájz, egyik a Macalik féle füszerkeverék (Macalik Ernő Csíkkarcfalván lakik, kb.7o-8o gyógynövényfajt gyűjt és termeszt, tea- és füszerkeverékeit gyógyszertárakban is forgalmazzák), ez éppen bazsalikomot, szurokfüvet, csombort, kapormagot, borsikabogyót, koriandermagot, mustármagot és édespaprikát tartalmaz, és a philadelphia krémsajt, amiból Jany ötleteiből kiindulva, hogy krémesebb állaga legyen és finomabb íze a levesnek, beletettem egy jó evőkanálnyit. utána jött a "rongy", egy tojást elkevertem, felvertem egy kis liszttel, csak annyira, hogy lágy maradjon a massza és villával lassan beleeresztettem a fővő levesbe. A végén só, bors, kb egy deci tej, kevés, apróra vágott zellerlevél. Nagyon finom, érdemes kipróbálni olyanon, aki nem szereti az átlag paradicsomlevest, ha nem szereti, legfeljebb másnapra is marad levesed :)
bonápp :))

2010. július 20., kedd

Brokkoli a la brokkoli a la Edward

Az egész úgy kezdődött, hogy láttam egy dokfilmet a brokkoliról, ami szerint, aki rendszeresen fogyaszt brokkolit, az nem betegszik meg rákban. Eltátottam a szám, mert nálunk csak szerényebb, fehérebb testvére, a karfiol volt csak ismeretes, az se divatos. Kezdtem itt-ott, vendéglőkben bebrokkolizni. És lassan, de biztosan belehabarodtam. Aztán vegahajlamom kezembe hozta Edward Espe Brown egyik könyvét, benne egy csudálatos brokkolis recepttel. Azóta is házikedvenc, ha vendéget akarok bűvölni, akkor is biztos módszer.

Egy fél kiló laskát (tésztát) odateszek főni, amikor már majdnem puha, behajigálom a kis rózsákra bontott egy-két brokkolifejet, kb egyszerre lesznek kész, a laska puha lesz, a brokkoli enyhén puha, nem főzzük szét.

Amíg ezek rotyognak, egy bögrébe beleteszek kb 2 apróra vágott zöldhagymát, egy kisebb fej apróra vágott fokhagymát, egy jó nagy csokor apróra vágott friss petrezselyemzöldet, kb 2-3 evőkanálnyi mustárt, egy kis olívaolajat és pár csipetnyi sót, borsot. Ha van puliszkakeverő, azzal jól össze lehet nyomkodni ezeket a finomságokat, de, ha nincs, akkor egy kanállal is sikerülhet, vagy egy vastagabb nyelű fakanál végével. Azért ez a nyomkodás, hogy jól érjenek össze az ízek. Aztán odateszek egy serpenyőbe/tálba/lábosba kb egy deci olivaolajat, ha van vaj, jöhet egy negyed csomagnyi vaj is, ha nincs, akkor majd a végén egy joghurt (ez már saját kitaláció), és amikor forró, belekeverem a bögre tartalmát. Épp egy picit hagyom csak a tűzön, hogy ne változzék meg nagyon az összetevők íze.

Ekkorra pont készen lesz a laskás brokkoli, leszűröm és beleöntöm a serpenyőbe. Összekeverem és cuppogatok mellé. Nyámm, ahogy Márkus mondaná :)))

Ha nincs brokkoli, jó a karfiol is.

Még valamit szeretnék eszébe juttatni a kedves csatlakozónak, hogy, ha lefordítja recepjét valamilyen más nyelvre, akkor a címkéhez írja oda a nyelvet.



Şi aici traducerea românească pentru colegele mele. Totul a inceput, cand am vazut un film documentar despre brokkoli, conform caruia, cel, care mananca in mod regulat brokkoli, nu se inbolnaveste de cancer. Mi-am cascat gura, pentru ca pe la noi era cunoscut doar fratele mai alb al lui brokkoli, conopida, si nici aia nu era la moda. Am inceput sa ma brokkolesc pe la restaurante. Si, incetul cu incetul m-am indragostit de el. Pe urma tendintele mele vegetariene mi-au adus in mana o carte de a lui Edward Espe Brown
cu o reteta minunata de brokkoli. Si de atunci acesta este unul dintre favoritii intregii case, daca vin oaspeti si vreau sa-i vrajesc, metoda aceasta este sigura.

Pun la fiert jumatate de kg de paste, cand sunt aproape moi arunc in apa brokkoli, pe care mai devreme le-am desfacut in capulete mai mici, se fac cam in acelasi timp, pastele devin moi, iar brokkoli doar pe jumatate fiert, nu-i fierbem pana devin extra moi.

Pana ce acestea se fierb, pn intr-un bol doua cepe verzi maruntite, un cap mai mic de usturoi maruntit, o legatura zdravana de patrunjel verde maruntit, 2-3 linguri de mustar, putin ulei de masline si putin sare, piper. Le strivesc cu coada unei linguri de lemn, sau cu o lingura, ca sa se "coace" aromele acestor bunatati. Pe urma pun intr-o tigaie sau oala cc 100 ml de olei de masline, daca e unt, si un sfert de pachet de unt, daca nu, atunci un iaurt la sfarsit (acesta este inventie proprie) si cand acesta e fierbinte, adaug acesteia continutul bolului. Las pe foc doar putin timp, ca aromele sa nu se piarda, schimbe.

Pana termin cu acesta, se fac taiteii cu brokkoli, le strecor, le pun in tigaie si le amestec. Si doresc pofta buna tuturor :)))

Daca nu e brokkoli, merge si cu conopida.