Brokkoli a la brokkoli a la Edward

Az egész úgy kezdődött, hogy láttam egy dokfilmet a brokkoliról, ami szerint, aki rendszeresen fogyaszt brokkolit, az nem betegszik meg rákban. Eltátottam a szám, mert nálunk csak szerényebb, fehérebb testvére, a karfiol volt csak ismeretes, az se divatos. Kezdtem itt-ott, vendéglőkben bebrokkolizni. És lassan, de biztosan belehabarodtam. Aztán vegahajlamom kezembe hozta Edward Espe Brown egyik könyvét, benne egy csudálatos brokkolis recepttel. Azóta is házikedvenc, ha vendéget akarok bűvölni, akkor is biztos módszer.

Egy fél kiló laskát (tésztát) odateszek főni, amikor már majdnem puha, behajigálom a kis rózsákra bontott egy-két brokkolifejet, kb egyszerre lesznek kész, a laska puha lesz, a brokkoli enyhén puha, nem főzzük szét.

Amíg ezek rotyognak, egy bögrébe beleteszek kb 2 apróra vágott zöldhagymát, egy kisebb fej apróra vágott fokhagymát, egy jó nagy csokor apróra vágott friss petrezselyemzöldet, kb 2-3 evőkanálnyi mustárt, egy kis olívaolajat és pár csipetnyi sót, borsot. Ha van puliszkakeverő, azzal jól össze lehet nyomkodni ezeket a finomságokat, de, ha nincs, akkor egy kanállal is sikerülhet, vagy egy vastagabb nyelű fakanál végével. Azért ez a nyomkodás, hogy jól érjenek össze az ízek. Aztán odateszek egy serpenyőbe/tálba/lábosba kb egy deci olivaolajat, ha van vaj, jöhet egy negyed csomagnyi vaj is, ha nincs, akkor majd a végén egy joghurt (ez már saját kitaláció), és amikor forró, belekeverem a bögre tartalmát. Épp egy picit hagyom csak a tűzön, hogy ne változzék meg nagyon az összetevők íze.

Ekkorra pont készen lesz a laskás brokkoli, leszűröm és beleöntöm a serpenyőbe. Összekeverem és cuppogatok mellé. Nyámm, ahogy Márkus mondaná :)))

Ha nincs brokkoli, jó a karfiol is.

Még valamit szeretnék eszébe juttatni a kedves csatlakozónak, hogy, ha lefordítja recepjét valamilyen más nyelvre, akkor a címkéhez írja oda a nyelvet.



Şi aici traducerea românească pentru colegele mele. Totul a inceput, cand am vazut un film documentar despre brokkoli, conform caruia, cel, care mananca in mod regulat brokkoli, nu se inbolnaveste de cancer. Mi-am cascat gura, pentru ca pe la noi era cunoscut doar fratele mai alb al lui brokkoli, conopida, si nici aia nu era la moda. Am inceput sa ma brokkolesc pe la restaurante. Si, incetul cu incetul m-am indragostit de el. Pe urma tendintele mele vegetariene mi-au adus in mana o carte de a lui Edward Espe Brown
cu o reteta minunata de brokkoli. Si de atunci acesta este unul dintre favoritii intregii case, daca vin oaspeti si vreau sa-i vrajesc, metoda aceasta este sigura.

Pun la fiert jumatate de kg de paste, cand sunt aproape moi arunc in apa brokkoli, pe care mai devreme le-am desfacut in capulete mai mici, se fac cam in acelasi timp, pastele devin moi, iar brokkoli doar pe jumatate fiert, nu-i fierbem pana devin extra moi.

Pana ce acestea se fierb, pn intr-un bol doua cepe verzi maruntite, un cap mai mic de usturoi maruntit, o legatura zdravana de patrunjel verde maruntit, 2-3 linguri de mustar, putin ulei de masline si putin sare, piper. Le strivesc cu coada unei linguri de lemn, sau cu o lingura, ca sa se "coace" aromele acestor bunatati. Pe urma pun intr-o tigaie sau oala cc 100 ml de olei de masline, daca e unt, si un sfert de pachet de unt, daca nu, atunci un iaurt la sfarsit (acesta este inventie proprie) si cand acesta e fierbinte, adaug acesteia continutul bolului. Las pe foc doar putin timp, ca aromele sa nu se piarda, schimbe.

Pana termin cu acesta, se fac taiteii cu brokkoli, le strecor, le pun in tigaie si le amestec. Si doresc pofta buna tuturor :)))

Daca nu e brokkoli, merge si cu conopida.