no, nem két perc alatt lesz meg, hanem két perc alatt fogyott el Márkus előrehozott szülinapján. Márkus kapta az első szeletet, azzal, mint valami zsákmánnyal, elvonult a szoba sarkába, és még nem is sikerült mindenkinek adni, amikor már jött a következő szeletért :)
a tésztája egyszerű piskótatorta. 5 tojásfehérjét felvertem, bele egy csomag vaníliacukrot, 5 evőkanál vizet, aztán 30 deka cukrot, a tojássárgákat, 20 deka lisztet, egy csomag sütőport felfuttattam egy kis ecettel. ennyi. szépre sült, amikor kész lett, kihűlt, kettévágtam, a beléből elég sokat kiszedtem, felét Márkus be is gyúrta.
gondolkodtam, milyen krémmel töltsem. aztán fogtam egy csomag vaníliapudingot, egy-két evőkanál cukrot, és megfőztem egy csupornyi higított eperszörppel, elég csúnya lett, és kicsit olyan rántottás ragacsok lettek bele. gyorsan belesuvasztottam egy sima joghurtot, elkavartam.
közben Ágiauni pucolta a fél kiló epret. a szebb szemeket kiválogattuk a tetejére. a többit villával összetörtem, hozzáadtam a krémnek titulált valamihez és irtó finom lett.
a föző tejszín, amit a boltban úgy tukmáltak ránk, hogy felverődik, visszaigazolta sejtésem, hogy nem. így aztán a fentebb említett kukta elrohant feketecsokit venni bevonatnak. de végül hazajött egy tejszínes spray-jel. én addig a kis cukorral összekutyult főzőtejszín felét rálocsoltam a torta tésztájára, aztán a beléből kioperált és Márkus által nem megdézsmált darabokat beleaprítottam a krémbe, s ezzel töltöttem a tortát. a végén rányomtam a tejszínhabot, az eperszemekből kiraktam egy hármast, amit lehetett M betűnek is nézni, de az alján nyitva hagyott szívnek is :)
aztán be a hűtőbe 2-3 órára
nos, ennyi volt, finom volt, két perc alatt elfogyott.
A blog ötlete egy erdélyi leánytól származott, aki Németországban ínyenckedik, amikor meglátogattam gyerekkori, jelenleg Bajorországban élő félig szász, félig magyar barátnőmet, aki amerikai gyömbér-pityóka krémlevessel várt. Ínymesternő blogot írunk hát, s mivel már nincs újat hozó blog a net alatt, úgy döntöttünk, az egyetlen rendszer az lesz, hogy magyarul írjuk, aztán, ha belefér az időnkbe, lefordítjuk néha más nyelvekre is. Ha koppintunk, odabiggyesztjük, kitől. Minden JÓT!
2011. június 7., kedd
2011. június 2., csütörtök
tárulj, szézám
A héten Tőkés Tekla inspirált, ezért neki ajánlom ezt a bejegyzést. És Lindának is, a kapros mártásért, köszönet.
Nos, kibeleztem két cukkinit. Lefektettem őket szép sorjában egy tepsibe. Összevágtam egy hagymát, másfél paradicsomot, egy paprikát, bele egy edénybe. Hozzáadtam két evőkanályi túrót, két tojást, két evőkanál szézámlisztet, egy pici Macalik féle fűszert, sót, borsot, olívaoljat. Jól összekevertem, megtöltöttem a cukkinit, megszórtam szézámmaggal. Amikor már majdnem kész volt, meglocsoltam egy kis szézámolajjal.
A kapros mártást pedig úgy készítettem, ahogy Linda említette, csak vaj helyett margarinnal. Két evőkanál margarint felolvasztottam, tettem bele kis lisztet, megpirítottam, még egy pici olajat is, aztán felöntöttem tejjel, ja, és én vágtam bele épp egy pici telemeát is. Egy jó köteg kaprot adtam hozzá, apróra vágva, persze.
Jó éteket és vágyakat ;)
Nos, kibeleztem két cukkinit. Lefektettem őket szép sorjában egy tepsibe. Összevágtam egy hagymát, másfél paradicsomot, egy paprikát, bele egy edénybe. Hozzáadtam két evőkanályi túrót, két tojást, két evőkanál szézámlisztet, egy pici Macalik féle fűszert, sót, borsot, olívaoljat. Jól összekevertem, megtöltöttem a cukkinit, megszórtam szézámmaggal. Amikor már majdnem kész volt, meglocsoltam egy kis szézámolajjal.
A kapros mártást pedig úgy készítettem, ahogy Linda említette, csak vaj helyett margarinnal. Két evőkanál margarint felolvasztottam, tettem bele kis lisztet, megpirítottam, még egy pici olajat is, aztán felöntöttem tejjel, ja, és én vágtam bele épp egy pici telemeát is. Egy jó köteg kaprot adtam hozzá, apróra vágva, persze.
Jó éteket és vágyakat ;)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)